- English
- Magyar
Balassagyarmat (szlovákul Balašské Ďarmoty, németül Jahrmarkt) város Nógrád megyében. Állandó lakossága 17 704 fő (2005). 2007-ig határátkelőhely volt Szlovákia felé. A Balassagyarmati kistérség központja. Népesség: 16 592 fő (2008).
A Gyarmat törzs telephelye volt a honfoglalás után. Első írásos említése 1244-ből való. Vára a tatárjárás után létesült őrhelyből fejlődött ki.
A Vármegyeházán Madách Imre aljegyzőként dolgozott 1842 és 1848 között, majd Mikszáth Kálmán is itt volt hivatalnok 1871 és 1873 között.
Látnivalók:
- Palóc Múzeum és Palóc Ház (néprajzi gyűjtemény)
- Csillagház (klasszicista, helytörténeti gyűjtemény)
- Egykori vármegyeháza (klasszicista, Kasselik Ferenc tervei alapján épült 1832–1835 között)
- Mikszáth Kálmán lakóháza
- Római katolikus „Szentháromság”-templom (barokk, 1740–1746 között épült)
- Bosco Szent János szalézi templom (1935)
- Balassagyarmati evangélikus templom (barokk, 1785–1786 között, tornya 1793–1794 között épült)
- Egykori Balassa Szálloda (klasszicista, Petőfi Sándor kétszer is megszállt itt)
Balassagyarmat (szlovákul Balašské Ďarmoty, németül Jahrmarkt) város Nógrád megyében. Állandó lakossága 17 704 fő (2005). 2007-ig határátkelőhely volt Szlovákia felé. A Balassagyarmati kistérség központja. Népesség: 16 592 fő (2008).
A Gyarmat törzs telephelye volt a honfoglalás után. Első írásos említése 1244-ből való. Vára a tatárjárás után létesült őrhelyből fejlődött ki.
A Vármegyeházán Madách Imre aljegyzőként dolgozott 1842 és 1848 között, majd Mikszáth Kálmán is itt volt hivatalnok 1871 és 1873 között.
Látnivalók:
- Palóc Múzeum és Palóc Ház (néprajzi gyűjtemény)
- Csillagház (klasszicista, helytörténeti gyűjtemény)
- Egykori vármegyeháza (klasszicista, Kasselik Ferenc tervei...
Legutóbbi hozzászólások a városhoz: